HOGYAN KÉSZÜLSZ AZ ÜNNEPEKRE?

Ma kaptam ezt a levelet, nagyon tanulsagos, erdemes atgondolni.



"Valamikor a Karácsony előtti utolsó napon a szupermarketbe siettem megvenni a maradék ajándékokat, amiket korábban nem tudtam.
Amikor megláttam a sok embert, panaszkodni kezdtem magamnak:
" Egy örökkévalóságig fogok itt rostokolni és még annyi más helyre kell mennem"
"Karácsony kezd egyre idegesítőbbé válni minden egyes évvel. Mennyire szeretnék csak lefeküdni és átaludni az egészet."
Végül is át tudtam magam fúrni a játékosztályra és el is kezdtem átkozni az árakat, azon tűnődve, hogy a gyerekek tényleg játszani is fognak
ezekkel a drága játékokkal?
Amíg nézelődtem a játékosztályon, észrevettem egy kisfiút, aki olyan ötévesforma lehetett,egy babát szorítva a mellkasához.
Csak a haját símogatta a babának és olyan szomorúan nézett.
Aztán a kisfiú odafordult a mellette álló idős hölgyhöz:
- "Nagyi, biztos vagy benne, hogy nincs elég pénzem, hogy megvegyem ezt a babát?"
Az idős hölgy ezt felelte:
- " Tudod te is: nincs elég pénzed, hogy megvedd ezt a babát, kedveském." Aztán megkérte a fiút, hogy várjon meg itt öt percet, amíg elmegy
szétnézni. Hamar el is ment. A kisfiúnak még mindig a kezében volt a baba.
Végül elindultam felé, és megkérdeztem tőle, kinek szeretné adni ezt a babát?
- "Ezt a babát szerette a húgom leginkább és ezt akarta a legjobban most Karácsonyra. Nagyon biztos volt benne, hogy a Télapó elhozza neki."
Azt válaszoltam, hogy talán télapó tényleg el is viszi neki, de a kisfiú sajnálkozva válaszolt.
- "Nem, Télapó nem viheti oda neki, ahol most van. Oda kell ahhoz adnom anyukámnak, és így ő odaadhatja a húgocskámnak, amikor odamegy."
A szemei olyan szomorúak voltak, amikor ezt mondta.
- "A húgom Istenhez ment, hogy vele legyen. Apa az mondja, hogy Anya is el fog menni Istenhez hamarosan, úgyhogy azt gondoltam, el tudná így vinni a húgomhoz."
Megkértem a kisfiút, hogy várjon meg, míg visszajövök az üzletből.
Ezután mutatott egy nagyon kedves kis fotót magáról, amelyen éppen nevetett.
Aztán azt mondta nekem:
- "És még azt is akarom, hogy Anya elvigye neki ezt a képet is, így soha nem fog engem elfelejteni."
"Szeretem anyukámat, és azt kívánom, bárcsak ne kellene elhagynia engem, de apa azt mondja, hogy el kell mennie, hogy a húgommal legyen.
Aztán ismét a babára nézett a szomorú szemeivel, nagyon csendesen .
Gyorsan a pénztárcámhoz nyúltam, és kivettem belőle pár papírpénzt és megkérdeztem a fiút:
- "Mi lenne, ha megszámolnánk a pénzed, hátha mégis lenne elég?"
Oké - mondta. "Remélem, van elég."
Én hozzáadtam némi pénzt a fiúéhoz, anélkül hogy látta volna, majd elkezdtük a számolást. Elég pénz volt a babára, még egy kicsivel több is.
A fiú ezt mondta:
- "Köszönöm Istenem, hogy adtál elég pénzt."
Aztán rám nézett és hozzátette:
- "Megkértem tegnap Istent mielőtt lefeküdtem aludni, hogy segítsen, legyen elég pénzem, hogy megvehessem ezt a babát, így anyukám neki tudná
adni a húgomnak. Meghallgatott! Még szerettem volna annyi pénzt is,hogy vehessek egy szál fehér rózsát anyukámnak, de azért ezt már nem mertem kérni Istentől.De mégis adott nekem eleget, hogy megvehessem a babát és a fehér rózsát. Tudod, anyukám szereti a fehér rózsát."
Pár perc múlva az idős hölgy visszajött, majd távoztak.
Teljesen más hangulatban fejeztem be a bevásárlást, mint ahogy elkezdtem. Sehogy se tudtam kiverni a kisfiút a fejemből - Aztán eszembe jutott
egy helyi újság cikke két nappal ezelőttről, amelyik említett egy részeg embert, aki ütközött egy másik kocsival, amelyben egy fiatal nő és egy kislány
volt. A kislány azonnal meghalt, az anya kritikus állapotban van. A családnak el kellett határoznia, hogy kikapcsolják-e az életfunkciók fenntartását szolgáló gépet, mert a fiatal hölgy soha sem tudna felkelni a kómából, amibe esett.
Ez a család lenne a kisfiú családja?
Két nappal azután, hogy találkoztam a kisfiúval, megakadt a szemem egy újságcikken, amely arról tudósított, hogy a fiatalasszony elhunyt .
Nem tudtam megállítani magam, hogy ne vegyek egy csokor fehér rózsát, majd ezzel a ravatalozóba mentem, ahol a fiatalasszony ki volt téve alátgatóknak, akik így megtehették az utolsó búcsújukat a temetés előtt.
Ott feküdt a koporsóban, egy csokor fehér rózsát tartva a kezében a fotóval, a baba a mellkasára volt helyezve.
Sírva hagytam el a helyet, úgy érezve, hogy az életem örökre megváltozott. Az a szeretet, amit ez a kisfiú érzett az anyukájáért és a húgáért - még a mai napig is nehéz elképzelnem. És a másodperc törtrésze alatt mindezt egy részeg ember elvette tőle."

EZ AZ

ének nagyon tetszik, szépen énekelnek, de ami igazan jó, hogy több genegáció van jelen, és ez nagyon szépp. Gyerekek és öregek eggyütt tudnak énekelni, ez a kölcsönös tissztelet és megbecsülés jele, ez teszi széppé ezt az éneket. Kisugárzik az öröm ahogy énekelnek, simogatja a szívemet mikor halgatom. Milyen gyönyörű lessz mikor a menyben mindanyian eggyüt dícsőithetjük Istent. De csodálatos lessz.
Sok a harc itt a földön, de van egy Vezérem akire bátran nézhetek, és mindenben segit. Az utóbbi hetekben sok próbákon kellet étmennünk, de eggyik sem ölt meg, mert sosem nagyobb a próba mint amilyen nagy Istenem van. Megtanúltam, hogy amelyik próba nem öl meg, az megerősit a hitben, a bizalomban, a szeretetben. Köszönöm Uram, hogy vagy nekem, és számíthatok Rád mindenkor.

Nagyon szép

Ez az ének.

Tényleg igaz?

http://videa.hu/videok/nagyvilag/mit-uzen-a-kultura-pasztorbot-cL06UPzCnnuMj4m4

Másold a linket a keresőbe, másképp nem tudtam betenni, és megnézheted a videót.


Ez a videó kicsit megdöbbentett. Valóban burokba zárt ker. vagyunk, akik nem látnak, és nem hallanak?
Jézus valóban mindenkivel kedves volt, még a parázna nővel is, de mindegyiknek mikor megbocsátotta a bűnét azt mondta, hogy menj el és többé ne vétkezz. A bünösökért jött nem türte meg a bünt senkiben, ez a keresztények feledata. El fogadom azt ha valaki meleg, de miután megtudja, hogy az bűn és mégsem akar megváltozni, akkor semmi köze hívőnek hitetlenhez. Es már az is furcsa az embereknek, ha a keresztények biblikusak, és az is ha nem azok. Akkor mit tegyünk, csakis Isten segithet rajtunk. Sajnos vannak valóban rossz példák, az ilyeneken is könyörüljön Isten.

Kegyelem

számomra, hogy mégis részt vehettem a női csendesnapokon, a hétvégén. Nagyon vágytam elmenni, de mikor be akartunk jelentkezni kiderült, hogy nincs több hely. Most két hete szolt valaki, hogy nem mennék, mert lenne hly, valakik visszamondták, én pedig nagyon örültem, hogy sikerült. Nagyon jó volt számomra, hogy a szelídség volt a fő táma, nekem nagyon meg kell változnom, mert rájötem, hogy még nem vagyok szelid. Egy ilusztráció nagyon tetszet amit az angliai testvér elmondodt a szelidségröl, mégpedig, ha egy gazda azt mondja a kutyájának, hogy gyere ide, az minden vonakodás nélkül engedelmeskedik neki, meg sem fordul a fejében, hogy mást tegyen, mert szereti tiszteli, megbecsüli a gazdáját, no, valahogy ilyen kell legyen a szelíd ember, mert a szelídség megtanit arra, hogy feltétel nélkül engedelmeskedjek, a szelídség megtanít arra, hogy tiszteljem, szeressem, és megbecsüljem az én mennyei Atyámat. Az ilusztráció lehet, hogy kissé durva, de tökéletesen érthető belőlle az üzenete. Hát én szeretnék szelíd ember lenni, és sajnos egy nappal a konfi utan, már szégyenkeznem kell, mert nem sikerült, de nem adom fel, mert van honan erőt meríteni, és harcolnom kell, hogy elnyerjem a koronát.
Néhány képet is felteszek.

Egy megterhelt sziv.

Ezutan a dala utan, Friderika nem sok idore megtert. A dalabol is kitunik, mennyire megterhelt volt.

Egy élet a kezedben

Ha a gyerekek kritizálva élnek, megtanulják milyen megbélyegezettnek élni.
Ha a gyerekek ellenségeskedésben élnek, megtanulnak veszekedni.
Ha a gyerekek kicsufolva élnek, megtanulnak szégyenlõsnek lenni.
Ha a gyerekek megszégyenitve élnek, megtanulnak bünösnek lenni.
Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, megtanulnak türelmesnek lenni.
Ha a gyerekek bátoritva élnek, megtanulnak bizalommal élni.
Ha a gyerekek megdicsérve élnek, megtanulják megbecsülve érezni magukat.
Ha a gyerekek méltóságban élnek, megtanulják az igazságot.
Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat, megtanulnak hinni.
Ha a gyerekek hitelesen élnek, megtanulják, mit jelent szeretni.
HA a gyerekek elfogadva és barátságban élnek, megtanulják megkeresni a szeretetet a világban.

A TE GYEREKEID HOGYAN ELNEK???

Dorothy Law Holtz

Ezt a kis verset ma egy hete kaptuk, a vasárnapiskolai tanitók talalkozóján nagyváradon, nekem sokat mond ez a gyerek nevelésröl, és próbálom gyakorlatba vinni. Tegyétek ezt ti is.